Községünk története :
Kuldóval teljesen összeépült község. Már az ókorban lakott hely volt, mit a határ különböző részein talált hamvvedrek, kelta és római pénzek, valamint a határ északi részében talált ókori (római telepek) épületkövek és a ma is "római út" nevet viselő régi út igazol.
A honfoglaláskor a Csák, a Baracska és a Kartal-Kurszán nemzetség vetette meg a lábát a Szent László völgyben, ahol a római út vezetett Ráckeresztúr, Martonvásár, Tordas, Gyúró vonalát érintve Göböljárás pusztánál érte el aquincumi /Óbuda/-Floirana /Csákvár/ – Savaria főutvonalát. Ennek az útnak meghatározó szerepe volt a község életében a középkorban is.
Az első írásos okmány 1340-ben Gyúrót már falunak mondja Érdekes, hogy 3 évvel előbb, 1337-ben Károly Róbert király által elrendelt és a budai káptalan által foganatosított kuldói határjárásról felvett okirat, – bár igen részletes s az összes szomszédos falukat és birtokokat megemlíti, – Gyúróról nem mond semmit. Ettől kezdve Kuldóról a 17. századvégéig nincs említés. Mindebből valószínűsíthető, hogy a két község tulajdonképpen egy volt, mivel a község nem egy birtokosé volt: az egyik birtokrészt nevezték Gyúrónak, a másikat Kuldónak.
A török hódoltság alatt benépesedett újra s 1650 körül jelentős község, amikor nagyságra nézve a kuruc háborúk szünetében Sigbert Heister generális 1699-1700 években tartotta főhadiszállását – Rudolf király – a közben megszűnt fehérvári kiváltságos káptalan birtokában volt falut – hadipénztárnak kölcsön adott 2000 rénus forintért zálogba adta, mint zálogbirtokot; Mária Terézia – amikor a rendjüket megszüntette, – 1777-ben az általa alapított fehérvári Székeskáptalannak adományozta.
A római katolikus plébániát 1825-ben alapították, temploma a Szentháromság tiszteletére van szentelve. A római katolikus hitközség tagjait 1824-től kezdődően anyakönyvezik. A református gyülekezetnek 1628-tól van lelkésze, a hitközség tagjainak anyakönyvezése 1754-ben indult meg.
Az Ágostai Hitvallású Evangélikus gyülekezet 1790-ben alakult, templomukat 1856-ban Székács József budapesti lelkész és Gödör József esperes avatták fel. Az evangélikusok anyakönyvezése 1862-ben kezdődött.
A sorsfordító történelmi események nem múltak el később sem nyom nélkül.
1848 szeptemberében 60 szekérrel szállították a kenyérporciót a Borsod megyei nemzetőröket a velencei táborba a község gazdái.
Az első világháború szenvedéseiből is kivette részét, 61-estek el Isonzó és Piave folyónál vívott kegyetlen harcokban.
második világháború 60 áldozatot követelt.
A közeli Kuldó települést 1953-ban csatolták Gyúróhoz.[6]
A világháborúba bevonult katonák száma: 265, hősi halottaké: 61, hadiözvegyeké: 25, hadiárváké 36. Az evangélikus templom falába emléktáblával örökítették meg. A háború után rövid ideig önállóan működött a közigazgatás, majd Tordassal vonták össze. Új korszak kezdődött a község életében, amikor 1989-ben újra kiharcolta önállóságát.
A közigazgatás szétválásával egyidejűleg az oktatás is önállósodott, 1989-től van a községben egy 8 tantermes, 8 osztályos általános iskola.
2003-ban a Gyúrói repülőtér is megnyitotta kapuit.
Címerünk :
Ívelt talpú pajzs, a pajzs alsó részén zöld, hármas halom, melyet vízszintesen a községen átfolyó patak kékje szel át. A szürkén kanyargó út a dombok között vezet át a patakon. A pajzs felső részén világoskék mezőben középen, fehér templom áll, bal oldalán hármas, aranyló búzakalász, jobb oldalán aranysárga szőlőfürt látható. A hármas halom a településre jellemző dombokra utal. A település történetében jelenlévő kereszténységet, a községben ma is élő három történelmi egyházat szimbolizálja a templom. A mezőgazdaságot a búzakalász, a történelmi múltra visszavezethető, a ma is működő szőlőtermesztést a szőlőfürt jelképezi.
Zászlónk :
- Világoskék mezőben a címert tartalmazza
